Ez egy lista a leggyakoribb és legrázósabb kérdésekrôl
és aggodalmakról amelyekkel az utcán találkoztunk
a kender re- legalizációjáról való beszélgetéseink
során. Annak érdekében hogy pontosabban és
ezáltal hatásosabban beszéljünk a kenderrôl
mindannyiunknak tudnunk kell a válaszokat ezekre a kérdésekre.
-- L.K.
Ez a faq egy kísérlet arra, hogy minnél rövidebben
bárki által egy ültô helybe elolvashatóan
összefoglaljuk a szabadságjogainkat védô, elõítéleteinket
megváltoztató gondolatokat, tényeket és információkat.
Ennek következtében a nélkülözhetô információk
nagy részét feláldoztuk a több gondolat érdekében.
Az információk megtalálhatóak
a forrásokban felsorolt könyvekben, melyek mindenkinek
ajánlunk elolvasni.
I) MI EZ A NAGY FELHAJTAS A MARIHUANA KORUL?
Mi az a kender?
Számunkra a kender a cannabis sativa-nak nevezett növény.
Ezen kívül még sok más növény van,
amit kendernek hívunk, de a cannabis sativa a leghasznosabb ezek
közül. A neve is ezt jelenti: hasznos (sativa) kender (cannabis)
Kender minden szívós növény amit az ôskor
óta sok célra használnak. A kender rostja a legismertebb
része a növénynek. Angolul maga a kender szó
kenderbôl készült kötelet zsinórt is jelent.
Mi az a cannabis?
Cannabis a legtartósabb kendernövény, és
belôle készül a legjobb ruhaanyag a kanavász.
( A kanavászt széles körben használtak vitorlaként
korai hajógyártás során, mivel ez volt az egyetlen
anyag amely nem rothadt meg a tengervízpermet hatására.
A cannabis növénynek még három fontos része
van, melyek más növényeknél nem hasznosíthatók.
Ez a húsa, a magja és a virága. A húsát
fûtôanyagként és papírgyártás
alapanyagaként lehet használni. A magja alkalmas mind emberi
mind állati fogyasztásra. A magjából préselt
olajat festékek és lakkok alapjaként lehet használni.
A virágjából és a leveleibôl származó
ragadós gyantának az oldatát vagy keverékét
sok célra lehet használni.
Honnan származik a marihuána szó?
A marihuána szó egy mexikói szleng, amely a 30-as
évek második felében vált népszerûvé
a média és a kormány programsorozatai során,
amit ma a Reefer Madness Movement-tel azonosítunk. A szó
a cannabis gyantás részére utal. Ma az Egyesült
Államokban kendert (ez gyökeret, a szárát jelent)
birtokolni törvényes. Senki sem tartoztathat le kenderbôl
készült ruha, vagy papír használatáért.
Marihuánát (virágát, rügyet, levelet a
kendernek) tartani viszont tilos. Kemény pénzbírsággal,
akár börtönbüntetéssel is sújtható
bárki aki marihuánát birtokol. A mag birtoklása
és fogyasztása is legális amennyiben sterilizálva
van (nem hajt ki). Mivel lehetetlen kendert termeszteni anélkül,
hogy marihuánánk is
lenne az Egyesült Államok nem termel ipari kendert, ehelyett
importálja vagy még gyakrabban helyettesíti.
Hogyan lehet élelmiszerként használni
a kendert?
A kender magja gazdag forrása proteinnek és nélkülôzhetetlen
olajoknak. Sok közösség termesztette a kendert magjáért
és többnyire a zabkásához nagyban hasonló
módon fogyasztották. A kendernek a szójához
hasonlóan magas a fehérje tartalma, míg az íze
a dióhoz hasonló. A kender levelét is meg lehet enni,
de számolni kell kisebb pszichó-aktív mellékhatással.
A kendermagtól nem 'szállsz el'.
És mik az elônyei a kendernek a
többi terményhez viszonyítva?
A kendernek kevés trágyára van szüksége,
és majdnem mindenhol megél. Ellenáll a rovaroknak
így nem igényel nagy mennyiségben rovarirtó
szert. Mélyre ereszti a gyökereit, ami jó a földnek
és amikor a növény lehullatja a leveleit az ásványi
anyagok visszajutnak a talajba. 20 éven át egyfolytában
kendert termesztettek ugyanazon a talajon anélkül, hogy az
kimerült volna. Kevesebb trágya és mezôgazdasági
kemikália használata két okból is kedvezô.
Egyrészt kevesebbe kerül és kisebb fáradtsággal
jár, másrészt sok kemikália veszélyes
és károsítja a környezetet.
Minnél kevesebbet használunk, annál jobb.
Mi a helyzet a szójával. Versenyképes-e
a kender mint a világ fehérje forrása?
A kenderben lévô fehérje sokkal jobban hasonlít
az emberi testben lévôre, mint az ami a szójában
van, emellet könnyebb kinyerni is. A szójánál
gazdagabb alapvetô zsíros olajokban. Ezek az olajok segítenek
megelôzni a szívbetegségeket és erôsítik
az immunrendszert.A kender ugyanakkor ellenáll az UV-B sugárzásnak,
a napsugárzás egyik káros, az ózonréteg
által elnyelt tartományának. A szója nem túl
jól viseli el ezt az UV-B sugárzást. Ha az ózonréteg
16 %-kal csökkenne ami egyes becslések szerint igen valószínû,
a szójatermés 25-30 %-kal esne vissza.
Vagy kendert termesztünk vagy éhezünk - és
nem ez lesz az elsô alkalom.
(A kendert éhínség idején
már sok helyütt segített)
Hogy lehet fûtôanyagként használni
a kendert?
A kender növény szárát el lehet égetni
fûtôanyagként, vagy lehet belôle faszenet, metanolt,
metánt vagy benzin készíteni.
Az eljárás destruktív desztilláció
vagy pirolízis. Az így készített fûtôanyagokat
biomasszának nevezik.
Miért jobb mint a petróleum?
A biomassza fûtôanyagok tiszták és gyakorlatilag
mentesek fémektôl és kéntôl, valamint
ami meg fontosabb az égés során keletkezô széndioxid
nem a föld alól származik, hanem a levegôbôl.
Ezáltal a Föld atmoszférája nem változik
tovább. Amikor fosszilis energiaforrást használunk
nô a levegô széndioxid tartalma ami a globális
felmelegedéshez vezet az üvegház hatáson keresztül.
Hogyan lehet ruhaanyagként használni
a kendert?
A kender rostját szinte bármilyen anyagba bele lehet
szôni. Nagyon tartós. Tény, hogy az elsô Levi's
kék farmert is kenderbôl
csináltak ez okból kifolyólag.
Miért jobb mint a pamut?
A kenderbôl készül ruha ugyan kevésbé
lágy mint a gyapjú (bár vannak olyan speciális
kender fajták, és termesztési módszerek melyek
lágy alapanyagot eredményeznek), de sokkal erôsebb
és tovább tart. (Nem nyúlik ki). A termesztést
tekintve is a már említett okok miatt a kender kedvezôbb
mint gyapot. Az Egyesült Államokban a gyapotföldeken használják
el a rovarirtó szerek felét. (igen, jól hallottad
a rovarirtó szerek felét az USA-ban gyapotra használják
el)
Hogy lehet a kendert gyógyszerként
használni?
A kendernek ezerféle felhasználási lehetôsége
van a gyógyászatban. Csupán egyike a kenderben lévô
400 vegyi anyagnak, a THC akár 30%-át is helyettesíthetné
a ma piacon lévô gyógyhatású készítményeknek.
A marihuána tulajdonképpen cannabis kivonat, gyógyszerként
kapható volt az USA-ban egészen 1937-ig mint ideg pezsdítô/erôsítô.
A marihuána megtalálható majdnem minden antik
orvosi könyvben. Többnyire a csúcs gyógyszerek
vagy a csodaszerek közé sorolták. Fájdalomcsillapítóként
és szülésnél (oxytoxant) is használtak.
A legismertebb használata ma a hányás és émelygés
kontrollálása ami egyike a legfontosabb céloknak rákos,
vagy AIDS-es beteg chemoterápiával, vagy AZT-vel való
kezelése során. Egyéb jól ismert használata
a zöldhályog, sclerosis multiplex, valamint egy csomó
más betegség köztük az akaratlan izomgörcs
gyógyítása kapcsán merül fel.
Mi a baj a receptre kapható gyógyszerekkel?
Pénzbe kerülnek, és komplikált az elôállításuk.
Bizonyos esetekben nem is olyan hatásosak. Egyes ilyen gyógyszereknek,
melyek helyettesíthetôk lennének marihuánával
nagyon kellemetlen mellékhatásai vannak. Cannabis gyógyszerek
olcsók, biztonságosak, és könnyen készíthetôek.
Hogy lehet kenderbôl papírt csinálni?
Mind a rost mind a hús része alkalmas papírgyártásra.
Rostpapír volt az elsô fajta papír, és ebbôl
az elsô halom kenderbôl készült ôsi Kínában.
A rostpapír kemény törékeny és egy picit
durvább és nem tart annyira össze, mint a pép
papír ( a mostanság használatos papír). A pép
úgy mûködik, mint egy ragasztó: az apró
rostdarabokat tartja össze. Néha rostszálakat adnak
a péphez, hogy növeljék keménységet. Egy
hold cannabis kender 4 holdnyi fát helyettesíthet a péppapír
gyártás során.
Miért nem használhatunk továbbra
is fát?
Annak érdekében, hogy papírt készíthessünk
a fából a 'lignin' nevû anyagot le kell bontani. Ehhez
a erôs savba kell áztatni, mely nem nevezhetô környezetbarátnak.
Néhány papírgyár cinkoxiddal tisztítja
a savat, de ez szinten környezetkárosító hatású.
A fából készült papírt gyakran fehérítik
kemikáliákkal melyek állítólag ugyanolyan
káros, mint a dioxin. A kender pépben nincs lignin és
sokkal könnyebben fehéríthetô.
Egy egyszerûbb válasz a kérdésre: Mert
kezd kifogyni! Mar az 1930-as években az USDA kezdett aggódni
a fa utánpótlás miatt. Ezért kezdtek akkor
más, fát helyettesítô növényt keresni.
Megtalálták a kendert, de nem tudták felhasználni
amíg valaki nem készített egy gépet, amely
lehúzta a húst a rostról. De ez egy másik történet.
(Lásd a következô részt). Amerika ôsi erdeinek
csupán 4% áll még, és szó van róla
hogy ezekbe utakat építenek a rönkölés megkönnyítésére.
A kender egyéb hasznosítási
lehetôségei.
A kender legújabb felhasználása az építôiparban
van, mint sajtolt vagy kompozit deszka. A kender szár rostjait nyomás
alatt összeragasztják amely sokkal elasztikusabb és
tartósabb lesz, mint a keményfából készült.
Mivel a kender hosszú szárat növeszt, így hosszú
rostjai kiválóan megfelelnek a célnak.
Másik érdekes használata az iparban a mûanyaggyártás.
Sok mûanyagot lehet készíteni magas celluóz
tartalmú kenderbôl. Az így készült mûanyagok
sokkal környezetbarátabbak, mint a fosszilis tüzelôanyag
felhasználásával készültek. A BIO-mûanyag
nem egy új ötlet, már 1930-as években Henry Ford
autót készített belôle, de az elôállítás
eljárásai meg sok kutatást és fejlesztést
igényelnének. Sajnos, nem valószínû,
hogy a vállalatok áldoznak erre, amíg importálniuk
kell a nyersanyagot, vagy törvényt kell szegniük ....
II) TÍLTÁS -MIÉRT
Hogyan és miért lett illegális
a kender?
Mint mondottuk, az Egyesült Államok Mezôgazdasági
Minisztériuma elöszôr az 1930-as években kezdett
el foglalkozni a papír kenderbôl való elôállításának
gondolatával. A gyártás váratott magára
míg valaki el nem készített egy gépet, mely
olcsón elkülönítette a rostot a növény
húsától. Idôközben gyárak egy csoportja
- Dupont vállalat, Hearst Papír és Fa és még
sok más vállalat kifejlesztett egy új eljárást
fehér papír elôállítására.
Épp mikor 1936-ban befejezôdött a szabadalmaztatás
és az üzleti tárgyalások, valaki feltalálta
a kender 'hámozó' gépet. Mivel a kenderpapír
gyártása olcsóbb volt, a piac teljes megnyerésével
fenyegette a 'fa-papír' vállalatokat. Óriási
összegeket kötött le a 'fa-papír' gyártása
és szállítása. A legtöbb ilyen gyár
igen erôteljes volt jó kormányzati kapcsolatokkal.
Egyikük, William Randolph Hearst maga is egy egész újsághálózatot
birtokolt. 1937-ben országos kampányt indítottak kender
büntetôadó kivetéséért. Ez volt
az elsô 'Reefer Madness Movement'. (A második Nixon alatt
a 70-es években volt.) Ez az az idôszak amikor elterjedt a
marihuána név.
A szó 'marihuána' egy mexikói szleng, mely meglehetôsen ismeretlen volt amíg az újságok hétköznapivá nem tették - az ördög szinonimájával egyenlôvé. Hearst újságai mindent bevetettek. Cikkek íródtak, hogy megrémisszék a közvéleményt a marihuána veszélyeitôl. Történetek kaptak lábra baltás gyilkosokról a szenzáció hajhász stratégia keretében, hogy a förtelmes bûnökért a marihuánát tegyek felelôsé. A cikkek gyakran kaptak rasszista felhangot, hogy kihasználják az átlag amerikai a feketék és a mexikóiak elleni általános érzéseit. Tulajdonképpen ez a rasszizmus az oka a legtöbb addig az állami törvényhozáson átment anti-marihuánás törvényeknek. Hears és vállalata csupán kihasználta az alkalmat, hogy betiltsa a kendert, hogy ezáltal is ártsanak ezeknek az embereknek.
Álljunk csak meg -- miért nem fogadnak
el egy jobb törvényt. Miért nem szólt senki a
kenderrôl és állította meg ôket? Miért
kéne elhinnem, hogy senki sem tudta, hogy a marihuána a kender?
Nos, tudtad-e mindazt a kannabisról ami az elsô részben
szerepel? Ha igen, akkor egy fehér holló vagy barátom.
( A második Reefer Madness alatt a kender szó majd minden
elôfordulását törölték az középiskolás
önéletrajzainkból, a múzeumokból, a történelem
könyvekbôl, stb. Egy Smithon-féle múzeumi ôrt
idézve: " A gyerekeknek nem kell semmit se tudniuk a kenderrôl.
Csak megzavarna ôket." Mire az 1937-es adótörvény
(mely tervbe vette a büntetôadó kivetését
már a kismennyiségû marihuána eladására)
a kongresszusba került az országban elterjedt 'marihuána
az a gyilkos növény a pokolba nyúló gyökerekkel'
asszociáció. Az átlag amerikainak fogalma se volt,
hogy a marihuána és cannabis kender egy és ugyanaz.
(többségük nem tudta mibôl készültek
a ruhái, mivel a szintetikus szövetek váltak népszerûvé.)
Hogy meg jobban összekuszálják a dolgokat a kender szót
helytelenül a juta (egy másik természetes szövet)
helyett használták.
Azok akik tudtak a tévedésrôl elhatározták,
hogy egy másik, újabb terménynek és technológiának
szentelik figyelmüket. Ez még azelôtt volt, hogy bárki
rájött volna, hogy ezek ökológiailag milyen pusztítóak
lesznek. Szülôk csoportjainak levelei elárasztották
a szenátorokat. Így számukra egyszerû volt a
dolog. Engedelmeskedni az embereknek, vagy elvesztíteni a választást.
Nem mondhatnánk, hogy senki se ellenkezett, csupán elveszett
a hangjuk a nagy Reefer /Kétsoros posztóöltöny/
ôrületben. Számos iparág próbálta
cáfolni a kender haszontalanságát. Egyike a leghangosabb
cáfolóknak az Amerikai Gyógyászati Egyesület
nem hitte el, hogy a kongresszus betiltana egy olyan hasznos gyógyszert,
mint a cannabis és késôbb boszankodott, hogy nekik
senki sem mondta, hogy a két növény a marihuána
és a cannabis egy és ugyanaz amikor jóváhagyást
kértek tôlük. (Mindennek utána lehet nézni
a kongresszusi irattárban)
A következô nyilvánvaló kérdés:
Miért illegális még mindig?
Ennek megválaszolását késôbbre hagyjuk.
Elôször nézzük meg az egyik leggyakoribb kérdést
-- többnyire biztonságos-e. Mi van azokkal az ijesztô
statisztikákkal? Milyen lenne a legalizáció? Ezen
kérdések közül sok származik a legalizációt
ellenzô vitákból , ahol megbeszélik miért
kéne a marihuánának továbbra is illegálisnak
maradnia. Meg fogod érteni, hogy ilyen csoportok okai közül
sok csupán a Reefer ôrület maradványa, melyeknek
nincs valós alapjuk. [ Bizonyítékként, hogy
ezeket az indokokat meg mindig használjak a prohibiciónisták
lásd az 1988 U.S. Customs Dept. kiadványát a 'Marihuána
- az ugródeszka drog'
III) TESZI? NEM TESZI? HOGYAN ?
Okoz-e agykárosodást a marihuána?
Rövid válasz: NEM.
Hosszú válasz: Az ok amiért ilyet kérdezel,
mert valószínûleg hallottad, vagy olvastad valahol,
hogy a marihuána tönkreteszi az agysejteket, vagy lebutít.
Ezek az állítások hamisak. Az elsô - marihuána
megöli az agysejteket - állítás egy kutatásra
van alapozva, amelyet a második Reefer Õrület során
végeztek. A tanulmány kísérletet tett arra,
hogy megmutassa a marihuánás cigaretta agyszerkezetre tett
káros hatását majmokon De a kísérletet
felületesen végezték és többször bírálta
egy egészségügyi tanács. Késôbbi
kísérletek nem igazolták az agykárosodást.
De ez a második Reefer Õrület ideje volt és a
prohibicionisták felhasználtak minden lehetôséget
a marihuána törvénységét célzó
mozgalmak elfolytására, így ezt a tanulmányt
széles körben terjesztette az anti-marihuánás
propaganda, amíg vissza nem vonták. (A mai napig az anti-drog
csoportok néha hibáznak és felhasználják
ezt a tanulmányt -- tény, hogy Amerika legnépszerûbb
drog 'oktató' programja, a Drog Használatot Elutasító
Oktatás (Drog Abuse Resistance Education) használja. A D.A.R.E
tisztviselô képzô kézikönyv tartalmaz egy
adatlapot a 'National Institite on Drug Abuse'-tól mely szerint
a marihuána károsítja az emlék bevésési
folyamatot és az itélôképességét
agysejtek pusztítása által. Amikor rendôrök
és tanárok elolvassák és el is hiszik ezt,
akkor válik igazán nehézzé a munkánk.
(Mivel igen hosszú idôt vesz igénybe a gyerekeknek
elmagyarázni, hogy a tanár néni és a rendôr
bácsi téved.) Az igazság, hogy egyetlen tanulmány
se igazolta a sejtpusztulást, butulást, szellemi romlást
vagy marihuána által okozott ôrületet, még
nagy mennyiség esetén sem. Ezzel nem azt akarjuk mondani,
hogy nem teljesen ártalmatlan, csupán eltuzozzák a
veszélyeit.
Ha nem öl agysejteket, hogyan hat?
Agysejtek pusztulása nem elôfeltétele a feldobódásnak.
A marihuána tartalmaz egy vegyszert ami helyettesít egy természetes
agyi kemikáliát néhány különbséggel.
Ez a vegyi anyag 'megnyom' néhány speciális 'gombot'
úgynevezett receptort. Valójában 'csiklandozza' az
agysejteket. A legális alkoholhoz szintén 'csiklandozza'
az agysejteket, de egyben károsítja és meg is öli
ôket mert toxinok (mérgek) keletkeznek és néha
mini agyvérzéseket okoz.
Nem károsabb-e marihuánát
szívni, mint dohányt?
Sok ok van amiért nem. A legelsô, hogy a marihuánát
szívok nem gyújtanak rá egyik cigirôl a másikra,
így kevesebbet szívnak. (A marihuána nem okoz fizikai
függôséget.) A második, hogy a dohány
nikotint tartalmaz, míg a marihuána nem. A nikotin megkeményíti
az ereket, és ô a felelôs a dohányzás
okozta szívbetegségek nagy részéért
. A harmadik ok, hogy a marihuána THC-t tartalmaz. A
THC egy légút tágító /bronchial dilator/
ami azt jelenti, hogy úgy mûködik mint a Hall köhögés
elleni cukorka. Kinyitja a tüdôdet, ami segíti a kosz
és füst távozását. A nikotin épp
az ellenkezôjét teszi: összehúzza a tüdôt
így nehezebb bármit is felköhögni.
A negyedik, hogy a légút tágító
hatáson kívül vannak más elônyei is a marihuánának,
a dohánnyal szemben. Többnyire ellazít, ami segít
megôrizni az egészséged és javítja közérzetet.
Az ötödik, hogy a tudósok nem igazán
tudják, mi okozza a rosszindulat rákot a dohányban.
Néhányuk szerint az Ólom 210 -nek nevezett anyag.
Természetesen emellett sok más teória van a rák
okairól. De ha ez igaz, könnyû belátni, hogy miért
NEM REGISZTRÁLTAK TÛDÔRÁKOT TISZTA MARIHUÁNA
HASZNÁLATÁNÁL. Mert a dohány sokkal többet
tartalmaz ebbôl az anyagból, mint a kender.
Talán hallottad, hogy egy szál /joint/ felér 10
normál cigarettával. Ez azon a tanulmányon alapszik,
mely a cannabis és a dohány levelek kátránytartalát
veti össze. Csak azt felejtik el, hogy a marihuána szívok
a a rügyeket kedvelik, ami sokkal tisztább kátráanyban.
Nem marad-e a marihuána meg a zsírsejtekben
és lesz rám hatással akár egy hónapig?
A THC miután bekerült a szervezetbe gyorsan lebomlik szervetlen
molekuláká melyeket 'metabolites' néven ismerünk,
és ami nem 'repít el'. A metabolitokat és nem a THC-t
tárolják el a zsírsejtek, és onnan ürülnek
ki lassan a szervezetbôl. Órák múlva csupán
nyomokban marad THC a testben nem elég ahhoz, hogy hatással
legyen rád. A metabolitokat mutatja ki a vizelet teszt, tehát
ha valakinek a vizelet tesztje pozitív, nem azt jelenti hogy be
volt 'szívva' a teszt idején - csupán hogy az elôzô
hónapban szívott. Sok anti-marihuana röplap szerint
a THC eltárolásra kerül a szervezetben és mint
a víz kiszivárog hónapokig éreztetve hatását.
Ezek az állítások teljes mértékben alaptalanok
Okoz-e függôséget a marihuána?
A marihuána használata után nincs elvonási
tüneteket bármilyen nagy mennyiségben lett is használva.
Szokásformáló, pszichikai függôséget
okozhat, de semmiképpen sem fizikait.
Úgy hallottam több mint 400 vegyi anyag
van a Marihuánában? Nos ...?
Igaz. És akkor? Szintén több mint 400 vegyi anyag
van sok más élelmiszerben ( például a csak
kávéban 800 különféle kemikália van
köztük patkányméreg /rat carcinogen/ és
én meg soha nem láttam, hogy a McDonald'sben bárkit
letartóztattak volna kávé fogyasztás miatt)
. Csak a THC nagyon pszichó-aktív, ezen kivül csupán
néhány más cannabinoidnek van kismértékû
pszicho-aktívitása. Akik marihuánát használnak
nem lesznek gyakrabban betegek, halnak meg korábban, veszítik
el az állasaikat ( kivéve a drog tesztek áldozatai)
vagy szülnek mutáns gyerekeket.
Tehát mi a véleményed?
Elfelejtettem, okoz-e a marihuána memória
zavarokat?
Hatással van a rövid idôszakú emlékezetre,
de nem rongálja meg. Egyszerûen csak más dolgokra fogsz
emlékezni. Ez lehet jó és rossz is. Nagyfogyasztókkal
kísérleteztek és tökéletesen mûködött
az emlékezetük. Jól szerepeltek a teszteken, normálisnak
tûntek. Elsô használóknál ez a hatás
el van túlozva. Tapasztaltabb fogyasztók elmondhatják,
ha már hozzászoktál a fûhoz sokkal normálisabban
emlékszel majd mindenre mint elôször. A rövid idejû
emlékezetvesztés nagy része az elsô 'elszállás'
miatti szórakozottságból ered. Egyszerûen nem
szentelsz figyelmet a környezetednek. Az emlékezetvesztés
egy része a vegyi anyag közvetlen agyra gyakorolt hatásából
eredhet. Hosszabb használat után erre a hatásra érzéketlen
lesz a szervezet, kialakul a tolerancia.
A marihuána gyengíti az immun rendszert
csökkenti az AIDS ellenállóképességet.
Ez sem lett meg bizonyítva. Ez a tévhit a korábbi
TV cézár Carlton Turner által a nemzeti televízióban
keltett hisztéria eredménye.
Hej, te nem tudod, hogy a marihuána csökkentô
a tesztoszteron (növekedés hormon) szintet és a tizenéves
fiúkba különbözô fizikai és fejlôdési
problémákat okoz?
A marihuána nem változtatja a fiatal egészséges
fiúkat nyurga, lányos buzikká. Ez az elrettentô
taktika (hívjuk homo- fobiának, ha akarod) egy népszerû
eszköz volt a korai anti-drog irodalomban. Megpróbálta,
megpróbálja elijeszteni a fiúkat a marihuánától
azt mondva nekik, hogy az átváltoztatja ôket lánnyá.
A tanulmányok, melyeket idéznek, már ahol egyáltalán
idéznek, többnyire hibásak vagy el vannak ferdítve.
Ez nem azt jelenti, hogy a marihuána nem befolyásolja a gyerekkori
fejlôdést, csupán a hatások nem olyan drasztikusak,
mint amilyennek egyes szeretnék feltüntetni. Valójában
ez még egy ismeretlen terület.
Nem csökkenti-e a nagy marihuána
fogyasztás a himivarsejtszámot a férfiakban?
Nem sokkal (ha egyáltalán) és ez lehet kedvezô
is. Nem leszel tôle impotens vagy steril. ( Ha mégis impotenciát
okozna nem léteznének már Rastafarák vagy Sión
Hegyi Keresztények.) Különben is: adj már egy kis
pihenôt azoknak a golyóknak.
Úgy hallottam a tizenéves lányok
marihuána használata felborítja a hormonháztartásukat,
a menstruációs ciklusukat és a terméketlenséget
okoz. Igaz ez?
Szinten bizonyítatlan és alapozatlan, de errôl
jelenleg nincs adat így nem állíthatunk semmit. (
Ha lesz is akkor se az Államokból, mivel a jelenlegi törvények
tiltják a kísérletezést nôkôn,
még ha tegyük fel meglenne a pénzügyi alap hozzá
) Ez a nôi megfelelôje a fiúk 'átváltoztat
kislánnyá' nevû elijesztô taktikának.
Nem szenvednek a fûvezô anyák
a Végzetes Marihuána Szindrómától?
Jamaikában végzett tanulmányok megmutatják,
hogy nagy mennyiségû marihuána használata megváltoztathatja
a fejlôdést - nehezebb lessz a gyerek, kevesebbet sir, kiváncsibbnak
és felfedezôbb kedvûnek tûnik. Más különbséget
nem mutatnak ezek a tanulmányok. De mindazoknak, akik nem nagyon
hisznek ebben elmondjuk, hogy ez csak nagy fogyasztók gyerekeinél
fordul elô. A THC átjut a magzathoz vezetô akadályokon,
de nem okoz semmilyen szörnyû betegséget, vagy testi
hibát mint a Fetalis Alkohol Szindróma. De a marihuána
krónikus használata szintén okozhat problémákat.
Vajon a Jamaicában végzett tanulmányok jelentenek-e
valamit az USA- ban vagy más fejlett államban elô anyák
számára? Ezt nem tudni.
Nem halnak-e meg marihuánát szívó
emberek?
Soha még egy se tett ilyet.( Vagy talán egy mégis,
ha utánanézel van egy jelentés egy afrikai törzs
tagjáról akinek büntetésbôl marihuánát
kellett szívni és közben túl erôsen vágta
fejbe magát egy bunkósbottal.) Ezzel ellentétben sok
legális drog, mint például az alkohol, a nikotin,
a válium, az aszpirin és a koffein több tizezer halálesetet
okoz évente.
Nem belepô drog-e a marihuána?
Nem vezet-e a használata egyenesen a kemény drogokhoz?
Ez egy teljesen hamis állítás. (Hamarosan új
kutatási eredmények láthatnak napvilágot, melyek
szerint a fû segít leszokni a crackrôl! Ha nekünk
nem hiszel, higgy a matematikának. Az USA-ban 40 millió ember
szívott marihuánát hosszabb-rövidebb ideig, miért
nincs akkor 40 millió heroin függô? Amszterdamban mind
marihuána, mind a heroin használata csökkent azután,
hogy engedélyezték a fûvet - persze a bevezetés
utáni kezdeti fellendülés után.
A belepô drog, vagy ugródeszka elméletet többé
már nem fogadják el az egészségügyi intézmények.
Szociológiai szempontból kiindulva az ugródeszka elmélet
alapja, hogy a marijuána a forrása a drog szubkultúrának,
és ezen a kultúrán át vezet az út más
drogokhoz. Ez nem igaz mivel a marihuána nem hoz létre drog
szubkultúrát, a drog szubkultúra használja
a marihuánát.
A marihuána romlás nem növeli-e
az autós balesetek számat?
Nem mondhatnánk. A marihuánát használók
közösségének ugyanolyan , vagy meg kedvezôbb
a baleseti statisztikája, mint az átlagos embereknek. A marihuána
tanulmányok szerint csökkenti a reakcióidôt, de
közelsem annyira, mint az alkohol. Emellett azok akik beszívva
vezetnek kontrollálják magukat és lassan vezetnek.(
Érzik képességeik csökkenését.).
Talán furcsán hangzik, de óvatosabb vezetô lehetsz
ha be vagy szívva, mindaddig amíg nem vagy teljesen elszállva
és látsz - bár néhány ember meg ebben
az állapotban is vezetni akar.
Igaz, hogy a marihuána lustává
és motiválatlanná tesz ?
Nem, ez nem igaz -- kérdezd csak meg a U.S. hadsereget. Ok tanulmányozták
a kendert ebbôl a szempontból és kimutatták,
hogy nincs ilyen hatása.
Ha ez igaz lenne miért használnak sok Keleti kultúrában
és Jamaicán marihuánát, mint munka motivátort
(hogy segítsen nekik dolgozni)?
Nem akárom, hogy gyermekeim hozzájussanak
marihuánához. Hogy akadályozhatom meg?
Legalizáld!
Most hozzájutnak, lehetetlen kontrollálni. Kevesebb marihuánát
adnának el az iskolákban, a játszótereken és
az utcasarkokon, ha törvényesen lehetne venni a patikákban,
mivel a dílerek nem tudnának versenyezni az árral.
Gondolj arra, hogy a gyerekek természetes késztetést
éreznek olyan dolgok iránt amit tiltanak nekik. Ezt kíváncsiságnak
hívják. Ha nagy hûhót csapsz valami körül,
csak felhívod rá a figyelmét és érdekessé
teszed. Ez a tiltott gyümölcs effektus.
Nem fognak-e a gyerekek marihuána növényt
lopni, amit mások termesztnek?
Nos, ha attól tartasz, hogy kendert lopnak az út menti
papír- kender farmokról, tudnod kell, hogy a közönséges
kender alig tartalmaz THC-t. Aki ilyet szív maximum csak fejfájást
kap. Másrészt a termesztôknek kéne felelôséget
vállalni, hogy megelôzze ezt. A házi termesztésû
kendereket tekintve ezek nagyrésze úgyis lakáson belül
nô.
Jó ötlet-e a foglalkoztatás
feltételeként marihuána utáni vizeletvizsgálat?
Ne! A legbriliánsabb, legszorgosabb és legmegbízhatóbb
munkaerôd némelyike marihuána használó.
Ha drog tesztet csináltatsz ugyan oda juttatod a marihuána
használót, mit az azzal visszaélôt - a munkanélküliek
közé. A drogteszt káros az üzletnek, nem beszélve
a magánéletbe való beavatkozásról. Ha
egy munkásnak drogproblémai vannak, megmondhatod az alapján
milyen jól végzi a munkáját. Ha kirúgsz
minden drogost azzal ártasz az üzletnek, pénzt dobsz
ki, és embereket haragítasz magadra. A drog teszt lehetôvé
teszi a munkaadónak, hogy beleszóljon az alkalmazott szabadidejébe
- még ha ezen cselekedetei nincsenek is hatással a munkateljesítményére.
Megkérni az alkalmazottakat, hogy havonta adják le vizeletüket,
nem egy jó módszer, hogy az üzlet részének
érezzék magukat vagy, hogy barátkozzunk velük.
Elfelejtettem okoz-e a marihuána rövid
idejû emlékezet zavarokat.
Ne poénkodjunk, kérem szépen.
De .. nem sokkal hatásosabb-e a marihuána
most mint a hatvanas években? (Vagy meg gyakrabban
... A marihuána N-szer erôsebb most mint a hatvanas években!)
JÓ! Tulajdonképpen ez nem igaz, de ha igaz is lenne,
azt jelentené, hogy a marihuána biztonságosabb lett.
Emberek akik ezt mondják egyszerûen csak nem tudják
mirôl beszélnek. Néha azt fogjak állítani,
hogy a fû ma hússzor, harmicszor erôsebb, ami fizikailag
lehetetlen. Az igazság, hogy a marihuána potenciálja
nem sokat változott, ha egyáltalán változott
valamit. De ha úgy is lenne, értelmetlen errôl vitatkozni,
mivel a marihuána szívok úgynevezett 'autó-titrálás'
szerint füstölnek. Ez azt jelenti, hogy amikor elegendô
mennyiséget szívtak, jól érzik magukat , akkor
megállnak.. Tehát, ha mégis erôsebb lenne a
fû, akkor kevesebbet használnának belôle. Mivel
'túl beszívva' lenni egy eléggé kellemetlen
állapot, a füstölôk gyorsan megtanulják,
hogy nem kell habzsolni az élvezetet.
Nem kéne mindannyiukat egyszerûen
csak börtönbe zárni?
És te fogsz fizetni érte? Már most az USA állampolgárainak
10 % már volt ôrizetben. Gyilkosokat, erôszakos nemi
közösülôket engednek szabad lábra, hogy helyet
csináljanak más veszélyesebb bünözôknek.
Az Államokba a legnagyobb a bebörtönzési arány
- bármikor ha megnézed 100,000 emberbôl 425 rácsok
mögött lesz. Ha valaki egyszer börtönbe kerül,
annak megváltozik a viszony a világgal. Magad alatt vágod
a fát, ha börtönbe küldöd ôket. Megéri
? Emellett sokan közülük nem érdemlik meg a börtönbüntetést.
Miért kéne bûnhôdniük, csak mert jól
akárták érezni magukat? Különösen akkor,
mikor alkoholt lehet fogyasztani letartoztatás nélkül!
Milyen törvény az ilyen?
A hivatalos válasz: Mert nem kéne használnod. Nem tudod használni, mert illegális és illegális, hogy ne használhasd. Egyszóval nem kéne használnod. Illegális.:-/
A mániákus depressziós válasza: Soha nem lesz ismét legális. Az emberek túl szervezetlenek/hülyék/erôtlenek. Reménytelen. Próbáld meg, de ne reméld, hogy sikerül. Én nem reménykedek.
A paranoiás-skizofrén válasz: Hát nem ÉRTED?!?! Azok a fickók ott a csúcson rászedtek!! Ok irányítanak mindent. Soha nem engedik, hogy megtörténjen. Nem is szabadna róla beszélned, de engedd meg, hogy adjak egy tanácsot: nem kéne VELÜK balhéznod, ôk MINDENT tudnak. Ôk valójában szellemek. Ahhoz, hogy elérj valamit, be kell kerülnöd közéjük. Jobb ha odafigyelsz vagy egyszer csak eljönnek érted. Megteszik tudod. Minden csak ÖSSZEESKÜVÉS!!
J. Seward Johnson, Sr., Charitable Trusts ($1,100,000)
Du Pont ($150,000)
Proctor & Gamble Fund ($120,000)
Bristol-Myers Squibb Foundation ($110,000)
Johnson & Johnson ($110,000)
SmithKline Beecham ($100,000)
Merck Foundation ($75,000)
Hoffman-La Roche ($50,000)
Dohány és alkohol érdekeltségektôl
kapott összegek:
Phillip Morris ($150,000)
Anheuser-Busch ($150,000)
RJR Reynolds ($150,000)
American Brands (Jim Beam, Lucky Strike). ($100,000)
Nem tûnik furcsának, hogy a PDFA-a által szponzorált reklámok nagyon ritkán, vagy sose figyelmeztetik a fiatalokat a legális drogok, szipozható ragasztó, festékhigítók, a dohányzás és az alkohol ártalmairról? Talán egy picit többet kéne magába foglalni a a drogok elleni háborúnak, mint amit látunk.
Az idegbajos válasza: Marihuána? Huh! Te nem tudod,
hogy az veszélyes? Az emberek nem csinálnak ok nélkül
törvényeket! Hol hallottál a fûrôl? Várj!
Nehogy elmond, nem akárom tudni. Ha bárki megtudná,
hogy szerinted legálisnak kéne lenni a marihuánának,
senki sem állna szóba veled többé! Nem tudod,
hogy a marihuána .... meg, hogy ....
AZ IGAZI VÁLASZ: Marihuána még mindig illegális,
mert nem állt fel még elegendô ember és mondta
együtt:
'' EZ HÜLYESÉG!! TÖRVÉNYES CANNABIST AKAROK!!
| TERMÉKEK | |||
| GYÓGYSZEREK | |||
| ÉLELMISZEREK | |||
| A SZÓRAKOZÁS |
kedvéért.
ISTENEM! HÁT NEM ERRÔL SZÓL AZ
ÉLET ?
Széleskörû támogatás nélkül
soha nem lesz legális a marihuána. Minden egyes ember aki
kiáll a marihuana/kender relegalizációjáért,
erôsít minket, hangosabbá teszi a hangunkat. Hidd el,
mi értékeljük a támogatást, amit kapunk.
És legalább olyan fontos, hogy nehezebbé teszi mások
számára, hogy olyanokat mondjanak mint " ez hülyeség
" , " ezt senki sem hiszi el igazán " Ha nem vagy meggyôzve,
csak bátorítani tudlak, hogy olvass utána. Próbáld
a lent felsorolt forrásokat.
Ha velünk vagy, tudasd velünk. És tudasd mindenkivel
hacsak nem tartoztatnak le vagy zárnak ki érte. De ami fontosabb
figyeld mi történik és próbálj segíteni,
ha tudsz. Tudd mirôl beszélsz, ha meg kell gyôznöd
a barátodat vagy a barátnôdet, hogy nem te vagy a bolond.
A többit hagyjuk a világra.

The University of Massachusetts Cannabis Reform Coalition maintains
an on-line library which you can access via electronic mail. For more information,
reply to this posting. In the subject of your reply, put the following
pattern: {{{readme}}}. Be careful to match this pattern exactly.
The e-mail address of the library is verdant@twain.ucs.umass.edu +
Most of the files in the on-line library are available by anonymous
ftp, at the following sites:
SITE: DIRECTORY: MAINTAINER:
ftp.hmc.edu /pub/drugs cklausme@jarthur.claremont.edu
ftp.u.washington.edu /public/alt.drugs lamontg@u.washington.edu
flubber.cs.umd.edu /other/tms/drug.politics
wiretap.spies.com /Library/Fringe/Pharm
nic.funet.fi /pub/sci/neural/alt.drugs
potemkin.cs.pds.edu /pub/politics/drugs
hemp.uwec.edu /drugs DRUMM@CNSVAX.UWEC.EDU
NOTE: Ezt a lista cklausme@jarthur.claremont.edu kutatása
alapján lett összeállítva. Ha bárki segíteni
akarna a cimem verdant@student.umass.edu
Fordította Albert
C. Eisenstein. Mindenfajta másolás csak az elöbbi
nevek megtartásaval lehetséges, kulon beleegyezés
nélkül csak non-profit célokra.